Tanegységek (BA kínai szakirány)
*A csillaggal jelzettek a BA minorban nem szerepelnek.
KIN-101 Modern kínai nyelv 1. (heti 2X2 óra, 4 kr.)
Modern kínai nyelv 1. című óra célja, hogy a hallgatókat megismertesse a kínai nyelv alapjaival. Az óra egyszerre fejleszti a hallgatók írás-olvasási készségét, megértési és beszédkészségét. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a
hallgatók elsajátítsák a helyes kiejtést, az alapvető szókincset, írásjegyeket és nyelvtani ismereteket.
Az óra anyagához szorosan kapcsolódik A mai kínai nyelv nyelvtana című tanóra anyaga.
A félév anyaga: Kb. 700 szó.
Az óra elsősorban az alábbi tankönyvre épül:
- Yang Jizhou 杨寄洲: Hanyu jiaocheng 汉语教程. Vol. 1/1. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe, 1999. (1-15. lecke)
KIN-102 Modern kínai nyelv 2.(heti 2X2 óra, 4 kr.)
Modern kínai nyelv 2. című óra célja, hogy fejlessze a hallgatók írás-olvasási készségét, megértési és
beszédkészségét. Ennek érdekében az óra során nagy figyelmet fordítunk a szókincs és az írásjegytudás gyarapítására, a
társalgás gyakorlására, a nyelvtani ismeretek gyakorlati alkalmazására.
Az óra anyagához szorosan kapcsolódik A mai kínai nyelv nyelvtana című tanóra anyaga.
A félév anyaga: kb. 900 szó.
Az óra elsősorban az alábbi tankönyvre épül:
- Yang Jizhou 杨寄洲: Hanyu jiaocheng 汉语教程. Vol. 1/2. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe, 1999. (16-30. lecke)
KIN-001 Alapvizsga kínai nyelvből
A második félév végén leteendő vizsga a Modern kínai nyelv 1–2. és a Mai kínai nyelv nyelvtana 1–2. tanegységek anyagára épül. Célja, hogy felmérje, a hallgató elérte-e a kínai tanulmányok folytatásához szükséges nyelvi szintet. Az alapvizsga letétele nélkül a szakirány további tanegységei nem végezhetők el.
KIN-203 Modern kínai nyelv 3. (heti 2X2 óra, 4 kr.)
A Modern kínai nyelv 3. című óra célja, hogy a hallgatók képesek legyenek hatékony kommunikációra a mindennapi élet különféle szituációiban. Ennek érdekében az óra során nagy figyelmet fordítunk mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációs készség fejlesztésére.
A félév anyaga: kb. 1000 szó.
Az óra elsősorban az alábbi tankönyvre épül:
- Yang Jizhou 杨寄洲: Hanyu jiaocheng 汉语教程. Vol. 2/1. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe, 1999. (31-45. lecke)
KIN-204 Modern kínai nyelv 4. (heti 2X2 óra, 4 kr.)
A Modern kínai nyelv 4. című óra célja, hogy a hallgatók képesek legyenek komplex közlési szándék befogadására és
kifejezésére, legyen szó írásbeli, vagy szóbeli kommunikációról. Az óra során nagy figyelmet fordítunk arra,
hogy a hallgatók megismerjék, és megtanulják alkalmazni a beszélt nyelv jellegzetes fordulatait. Ennek érdekében az
órai foglalkozás jelentős részét beszédgyakorlatok teszik ki.
A félév anyaga: kb. 1000 szó.
Az óra elsősorban az alábbi tankönyvre épül:
- Yang Jizhou 杨寄洲: Hanyu jiaocheng 汉语教程. Vol. 2/2. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe, 1999. (46-60. lecke)
KIN-205 Modern kínai nyelv 5. (heti 2X2 óra, 4 kr.)
A Modern kínai nyelv 5. című óra célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az anyanyelvi nyelvhasználót minél teljesebb mértékben megközelítő módon kommunikálni a különféle nyelvi szituációkban, mind szóban, mind írásban. Az óra prioritásai közé tartozik az írott nyelv jellegzetes fordulataival való ismerkedés. Ennek érdekében az órai foglalkozás során nagy hangsúlyt helyezünk a kínai sajtóból, irodalmi művekből átvett, autentikus szövegek nyelvezetének tanulmányozására, elsajátítására.
A félév anyaga: kb. 1100 szó.
Az óra elsősorban az alábbi tankönyvre épül:
- Yang Jizhou 杨寄洲: Dengpan – Zhongji hanyu jiaocheng 登攀 – 中级汉语教程. Vol. 1., Beijing, Beijing Yuyan Daxue Chubanshe, 2005. (1-4. lecke)
- Liu Yuanman 刘元满 – Ren Xuemei 任雪梅 – Jin Shunian 金舒年： Gaoji hanyu kouyu 高级汉语口语. Beijing, Beijing Daxue Chubanshe, 2006. (1-5. lecke)
KIN-206 Modern kínai nyelv 6. (heti 2X2 óra, 4 kr.)
A Modern kínai nyelv 6. című óra célja, hogy a hallgatók képesek legyenek bonyolult nyelvi szituációkban is magas színvonalú kommunikációt folytatni mind szóban, mind írásban. Ezért a félév folyamán nagy figyelmet fordítunk egyrészt az irodalmi és a sajtónyelv mélyebb megismerésére, másrészt a mindennapi szituációkon túlmutató, magasabb szintű szóbeli kommunikáció gyakorlására.
A félév anyaga: kb. 1500 szó.
Az óra elsősorban az alábbi tankönyvre épül:
- Yang Jizhou 杨寄洲: Dengpan – Zhongji hanyu jiaocheng 登攀 – 中级汉语教程. Vol. 1., Beijing, Beijing Yuyan Daxue Chubanshe, 2005. (5-8. lecke)
- Liu Yuanman 刘元满 – Ren Xuemei 任雪梅 – Jin Shunian 金舒年：Gaoji hanyu kouyu 高级汉语口语. Beijing, Beijing Daxue Chubanshe, 2006. (6-10. lecke)
KIN-111 A mai kínai nyelv nyelvtana 1. (heti 2 óra, 2 kr.)
Témakörök:
- a kínai nyelvről – általános ismeretek
- a kínai írásról – általános ismeretek
- a modern standard kínai nyelv fonetikája
- a nyelvkönyv nyelvtani anyagának követése + gyakorlatok
- a kínai nyelv rendszeres nyelvtana
Olvasmányok:
- Kenesei I. (szerk.): A nyelv és a nyelvek. (AK, Bp.) – háttérismeretek
- Kratochvíl, P.: The Chinese Language Today (Hutchinson, London, 1968)
- Kínai nyelv; kínai írás – szócikkek A világ nyelvei és a Magyar Nagylexikon c. kötetekből
- Órai kiosztványok
- Modern kínai nyelvkönyv (Yang Jizhou 杨寄洲:
Hanyu jiaocheng 汉语教程.
Vol. 1/1. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe,
1999)
KIN-112 A mai kínai nyelv nyelvtana 2. (heti 2 óra, 2 kr.)
Témakörök:
- a nyelvkönyv nyelvtani anyagának követése + gyakorlatok
- a kínai nyelv rendszeres nyelvtana
- a szótárak használata
Olvasmányok:
- Órai kiosztványok
- Modern kínai nyelvkönyv (Yang Jizhou 杨寄洲:
Hanyu jiaocheng 汉语教程.
Vol. 1/2. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe,
1999)
- Ramsey, S. R.: The Languages of China (Princeton UP, 1987), Part I. (3–154. old.)
KIN-213 A mai kínai nyelv nyelvtana 3. (heti 2 óra, 2 kr.)
Témakörök:
- a nyelvkönyv nyelvtani anyagának követése + gyakorlatok
- a kínai nyelv rendszeres nyelvtana
- a nyelvjárások legfontosabb jellegzetességei
Olvasmányok:
- Órai kiosztványok
- Modern kínai nyelvkönyv (Yang Jizhou 杨寄洲:
Hanyu jiaocheng 汉语教程.
Vol. 2/1. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe, 1999)
- Norman, J.: Chinese (Cambridge U.P., 1988)
KIN-214 A mai kínai nyelv nyelvtana 4. (heti 2 óra, 2 kr.)
Témakörök:
- a nyelvkönyv nyelvtani anyagának követése + gyakorlatok
- a kínai nyelv rendszeres nyelvtana
- a modern standard kínai nyelv hangrendszere
Olvasmányok:
- Órai kiosztványok
- Modern kínai nyelvkönyv (Yang Jizhou 杨寄洲:
Hanyu jiaocheng 汉语教程.
Vol. 2/2. Beijing, Beijing Yuyan Wenhua Daxue Chubanshe, 1999)
- Norman, J.: Chinese (Cambridge U.P., 1988)
KIN-221 Modern kínai nyelvtan és nyelvészet 1. (heti 2 óra, 2 kr.)
Témakörök:
- a modern kínai nyelv legfontosabb morfológiai és mondattani konstrukciói
- a nyelvkönyv nyelvtani és szóhasználati anyagának követése + gyakorlatok
Olvasmányok:
- Órai kiosztványok
- Modern kínai nyelvkönyv (Yang Jizhou 杨寄洲:
Dengpan – Zhongji hanyu jiaocheng 登攀
– 中级汉语教程.
Vol. 1., Beijing, Beijing Yuyan Daxue Chubanshe, 2005)
- Li, Ch.N. & S.A. Thompson: Mandarin Chinese (UCP, L.A., 1981)
KIN-222 Modern kínai nyelvtan és nyelvészet 2. (heti 2 óra, 2 kr.)
Témakörök:
- a kínai nyelv rétegzettsége (történeti, szinkrón és médiumonkénti változatok)
- modern kínai nyelvtani szövegolvasás
- a nyelvkönyv nyelvtani és szóhasználati anyagának követése + gyakorlatok
Olvasmányok:
- Órai kiosztványok
- Modern kínai nyelvkönyv (Yang Jizhou 杨寄洲:
Dengpan – Zhongji hanyu jiaocheng 登攀
– 中级汉语教程.
Vol. 1., Beijing, Beijing Yuyan Daxue Chubanshe, 2005)
- Li, Ch.N. & S.A. Thompson: Mandarin Chinese (UCP, L.A., 1981)
汤廷池:
国语语法与功用解释。
- Sun, Chaofen: The history of le.
A Word-Order Change and Grammaticalization in the History of Chinese c. könyv (Stanford, 1996) 4. fejezete.
82–107.
KIN-231 Klasszikus kínai nyelv és filológia 1.(heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus célja, hogy az első év során elsajátított modern kínai nyelvi ismeretekre építve a hallgatók megismerkedjenek a
klasszikus kínai nyelv alapjaival, tekintettel arra, hogy a művelt kínai közbeszéd manapság is tele van klasszikus kínai
elemekkel, idézetekkel, mondásokkal.
A hallgatók megismerik a klasszikus kínai nyelv alapstruktúráját, legfontosabb nyelvtani sajátosságait, a szórendet és a
gyakrabban használatos segédszókat – külön hangsúlyt fektetve a modern kínai nyelvtől való eltérésekre. Emellett
elsajátítják a klasszikus kínai nyelv alapszókincsét, a leggyakoribb szavakat és alapfogalmakat. Az olvasott és elemzett szövegek által megismerik a kínai irodalom legfontosabb műfajait, képviselőit, illetve több tucat olyan alaptörténetet, amelyre a kínai hagyomány gyakran hivatkozik, s amelyek ismerete nélkül számos másik szöveg értelmezhetetlen. Ezzel közelebb kerülnek a hagyományos kínai gondolkodásmódhoz is. A hallgatók megtanulják a legfontosabb írásjegyek klasszikus formáját is, amelyek Taiwanon ma is használatban vannak.
Olvasmányok:
- Klasszikus kínai nyelv I. - Rövid szövegek.(Jegyzet). Összeállította és a szószedetet készítette: Kósa Gábor. Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 2000
KIN-232 Klasszikus kínai nyelv és filológia 2. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus során a hallgatók tovább ismerkednek a klasszikus kínai nyelvvel, további írásjegyeket és nyelvtani szerkezeteket tanulnak meg. Emellett megkezdik a régi és a mai Kína magas szintű ismeretéhez nélkülözhetetlen filológiai és kulturális ismeretek elsajátítását. Témakörök: hagyományos és mai névadási szokások; ünnepek és szertartások; családi kapcsolatok; időszámítás; szokások stb.
Olvasmányok:
- Klasszikus kínai nyelv II. - Rövid szövegek.(Jegyzet). Összeállította és a szószedetet készítette: Kósa Gábor. Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 2000
- Martoni Tamás: Bevezetés a kínai filológiába. (Egyetemi jegyzet). Budapest: ELTE Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék, 1997.
KIN-233 Klasszikus kínai nyelv és filológia 3. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus során a Klasszikus kínai nyelv és filológia 1–2 tanegységek során megszerzett nyelvtani és szövegértési alapismeretek továbbfejlesztése történik, elsősorban rövid, eredeti szövegek olvasásával és elemzésével. A szövegek válogatásánál alapvető szempont volt, hogy több oldalról is bemutassa a klasszikus kínai nyelvet, így a szöveggyűjteményben szereplő történetek különböző korokból származnak, s különböző témaköröket ölelnek fel. Az órák során nagy hangsúlyt fektetünk a szövegek grammatikai elemzésére, az új szavak minél alaposabb elsajátítására és a rövid történetekben tükröződő hagyományos kínai gondolkodásmód megértésére. A szövegek kapcsán a hallgatók betekintést nyernek az alapvető filológia ismeretekbe; megismerik a legfontosabb kínai szövegeket (történeti, filozófiai művek, katalógusok, egyéb gyűjtemények).
Olvasmányok:
- Klasszikus kínai nyelv III. (Jegyzet). Összeállította és a szószedetet készítette: Kósa Gábor. Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 2002
- Martoni Tamás: Bevezetés a kínai filológiába. (Egyetemi jegyzet). Budapest: ELTE Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék, 1997.
- Órai kiosztványok
KIN-234 Klasszikus kínai nyelv és filológia 4. (heti 2 óra, 2 kr.)
Az óra célja az alapvető klasszikus nyelvi és történeti, irodalomtörténeti ismeretek birtokában a klasszikus kínai írásbeliség műveinek feldolgozásához, megértéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, a hagyományos kínai filológia terminológiájával, módszereivel és rendszerével való megismerkedés. Ugyanakkor a hallgatók azokat a területeket is megismerik, amelyeken a klasszikus nyelvi és könyvészeti ismeretek a mai kínai nyelvi közeget és gondolkodást is átszövik.
Olvasmányok:
- Klasszikus kínai nyelv IV. (Jegyzet). Összeállította és a szószedetet készítette: Kósa Gábor. Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 2005.
- Órai kiosztványok
KIN-241 Kínai történelem és országismeret 1. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus során a hallgatók elsajátítják a modern Kínára vonatkozó legfontosabb földrajzi, gazdasági, társadalmi, közigazgatási és turisztikai ismereteket.
Témakörök:
- Kína földrajzi elhelyezkedése, domborzata és vizei, éghajlata, természetföldrajzi jellemzői
- Kína lakói: népesség, népsűrűség, nemzetiségek, nyelvjárások, antropológiai jellemzők
- Kína gazdaságföldrajza: gazdasági mutatók, főbb termények és termékek, ásványkincsek, regionális sajátosságok
- Közigazgatási rendszer: tartományok, autonóm területek, tartományi jogú városok
- Az egyes régiók bemutatása: Észak-Kína, Északkelet-Kína, Kelet-Kína, Közéddél-Kína, Délnyugat-Kína, Északnyugat-Kína legfontosabb földrajzi, gazdasági, kulturális jellemzői
- Az egyes területek turisztikai sajátosságai, látnivalói, kulturális és természeti kincsei.
Olvasmányok:
- Blunden, C.–Elvin, M.: A kínai világ atlasza. Budapest, Helikon, 1995, 13–46. o.
- Salát, Gergely: Kínai országismeret. Földrajz-történelem-nyelv. Keleti Füzetek. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és Továbbképző Intézet, 1999, 1–11. o.
KIN-242 Kínai történelem és országismeret 2.(heti 2 óra, 2 kr.)
Az óra során a hallgatók megismerkednek a kínai civilizáció gyökereivel, az ókori és középkori kínai történelemmel.
Témakörök:
- A kínai civilizáció gyökerei: őstörténet – a mitikus kultúrhéroszok és dinasztiák kora – a Shang-kor
- Az ókori Kína klasszikus korszaka, a Zhou-kor: politikatörténet – gazdasági és társadalmi jellemzők
- Az első egységes birodalmak kora: Qin-dinasztia – Han-dinasztia
- A széttagoltság kora: a Három királyság – a Hat dinasztia
- A hagyományos Kína aranykora, a Tang-kor: politikatörténet – eszmetörténet – társadalmi változások
- Az Öt dinasztia időszaka és a Song-kor: politikatörténet – a kínai „mezőgazdasági forradalom” – a nagy kínai találmányok
- A mongol Yuan-dinasztia kora – a mongol világbirodalom története és hatása az ázsiai történelemre – mongol uralom Kínában
- Az utolsó nemzeti dinasztia időszaka, a Ming-kor: – politikatörténet – a késő császári állam- és társadalomszerkezet
- A hagyományos Kína és a külvilág kapcsolatai – önvédelem – hódítás – kereskedelem
- A Ming-dinasztia bukása, a Qing-kor első fele – politikatörténet – a hagyományos társadalmi szerkezet
megmerevedése és válsága
Olvasmányok:
- Blunden, C.–Elvin, M.: A kínai világ atlasza. Budapest, Helikon, 1995, 47–141. o.
- Dawson, Raymond: A kínai civilizáció világa. Budapest, Osiris, 2002, 1–165. o.
- Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris, 2001, 1–402. o.
- Polonyi Péter: Kína története. (Második, átdolgozott, bővített kiadás). Budapest, Maecenas, 1994, 1–110. o.
- Salát, Gergely: Kínai országismeret. Földrajz-történelem-nyelv.
Keleti Füzetek. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és Továbbképző Intézet, 1999, 12–45. o.
KIN-243 Kínai történelem és országismeret 3. heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus a kínai újkor és legújabb kor történelmével ismerteti meg a hallgatókat.
Témakörök:
- Az európaiak behatolásának kezdetei Kínában: hittérítők és kereskedők – az európai Kína-kép kialakulása – a kínai Európa-kép kialakulása
- Kína a 19. század első felében: túlnépesedés és gazdasági válság – az ópiumháborúk – Kína félgyarmati helyzetének kezdetei
- Kína a 19. század második felében: a taiping-felkelés – az önerősítés és kudarca – háború a franciákkal és a japánokkal – a külföldi érdekeltségek kiépülése
- A kínai császárság bukása: a száznapos reform – a bokszer-felkelés – Sun Yat-sen mozgalmai – az 1911-es köztársasági forradalom
- Kína az 1910-es, 20-as években – a hagyományos Kína összeomlása – a hadurak országlása – a szellemi megújulás mozgalmai
- A Guomindang uralmának korszaka – a Kínai Kommunista Párt első évtizedei – Chiang Kai-shek országlása – a „nagy menetelés” – a japán-ellenes háború – a polgárháború
- A kommunista uralom első évtizede: az „új Kína” kiépítése – a gazdasági és társadalmi modernizáció – a kommunista diktatúra kiépülése – Kína és a szocialista világ az 1950-es években
- A „nagy ugrástól” Mao Zedong haláláig: a „nagy ugrás” – a „kiigazítás” – a „kulturális forradalom”
Olvasmányok:
- Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris, 2001, 405–505. o.
- Jordán Gyula: Kína története. (XX. század.) Budapest, Aula, 1999.
- Jordán Gyula–Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX–XX. században. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005, 1–235. o.
- Polonyi Péter: Kína története. (Második, átdolgozott, bővített kiadás). Budapest, Maecenas, 1994, 110–243. o.
- Salát, Gergely: Kínai országismeret. Földrajz-történelem-nyelv. Keleti Füzetek. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és Továbbképző Intézet, 1999, 45–57. o.
KIN-244 Kínai történelem és országismeret 4. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus során a hallgatók a mai Kínai Népköztársaság politikai, gazdasági és társadalmi viszonyaival ismerkednek meg.
Témakörök:
- A „reform és nyitás” első évtizede: Deng Xiaoping politikája – a gazdaság növekedése és átalakulása az 1980-as években – a kínai társadalom átalakulása – a Tiananmen téri események
- Gazdasági és politikai változások az 1990-es évektől
- A kínai gazdaság mai helyzete
- Kína jogrendszere
- Belpolitikai viszonyok a Kínai Népköztársaságban
- Kína a globalizálódó világban
- A mai kínai társadalom
Olvasmányok:
- Jordán Gyula: Kína története. (XX. század.) Budapest, Aula, 1999.
- Jordán Gyula–Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX–XX. században. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005, 236–373. o.
- Polonyi Péter: Kína története. (Második, átdolgozott, bővített kiadás). Budapest, Maecenas, 1994, 243–275. o.
- Tálas Barna: Kína az ezredfordulón. Keleti Füzetek. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és
Továbbképző Intézet, 1998.
KIN-245 Kínai történelem és országismeret 5.(heti 3 óra, 3 kr.)
A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a Kínai Népköztársaságon kívüli kínai entitások és közösségek, elsősorban Taiwan történetével és helyzetével.
Témakörök:
- A kínai kivándorlás kezdetei
- Taiwan története a kezdetektől 1949-ig
- Hongkong, Makao, Szingapúr története és jelenlegi helyzete
- Taiwan és a szárazföldi Kína kapcsolatai
- A tengerentúli kínai közösségek
- Taiwan gazdasága és politikai viszonyai
- Kínai-magyar kapcsolatok, kínaiak Magyarországon
Olvasmányok:
- Jordán Gyula: Kína története. (XX. század.) Budapest, Aula, 1999.
- Jordán Gyula: Tajvan története. Budapest, Kossuth, 2005.
- Jordán Gyula–Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX–XX. században. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005, 371–420. o.
- Polonyi Péter: Kína története. (Második, átdolgozott, bővített kiadás). Budapest, Maecenas, 1994, 276–291.
KIN-251 Kínai kultúr- és eszmetörténet 1. (heti 2 óra, 2 kr.)
A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a klasszikus kínai irodalom kronologikus történetével (az ókortól a 18–19. századig), legjelentősebb alkotóival és műveivel. A tanegység eredményeként a hallgatók el tudnak tájékozódni a kínai irodalomban, általános képet kapnak a tárgyról, megismerik a főbb fejlődési fokozatokat, műfajokat, szerzőket, alkotásokat, ezek főbb jellemzőit. Kötelező olvasmányként a hallgatók elolvassák a magyarul megjelent legfontosabb kínai műveket, verseket, novellákat, drámákat, regényeket.
Témakörök:
- Az irodalom helye Kínában, a legfontosabb jellemzők, alapelvek. Az irodalom technikai feltételei (írástudás, nyomtatás stb.).
- Történeti irodalom (Shujing, Chunqiu, Zuozhuan, Shiji, Hanshu, Zizhi tongjian stb.)
- Filozófiai irodalom (Lunyu, Mengzi, Xunzi, Mozi, Laozi, Zhuangzi, Liezi, Shangjunshu, Han Feizi, Lüshi Chunqiu, Huainanzi, Lunheng stb.)
- A Zhou-kori líra (Shijing, Chuci).
- A Han-kori fu. Költészet a Hat dinasztia korában (A három Cao, a Jian'an korszak, illetve „a Bambuszliget hét bölcse”, yuefu- és shi-költészet, Tao Yuanming stb.).
- A Hat dinasztia korabeli irodalomelmélet (Wenfu, Wenxin diaolong stb.)
- A Tang-kori líra (Wang Wei, Meng Haoran, Li Taibai, Du Fu, Bai Quyi, Du Mu stb.)
- A novella gyökerei és a chuanqi irodalom.
- A Tang- és Song-kori ci-költészet. A guwen yundong, valamint a „Tang- és Song-kor nyolc mestere”. A Yuan- és Ming-kori dráma (Guan Hanqing, Wang Shifu stb.).
- A Ming-kori regényirodalom (Sanguo yanyi, Shuihu zhuan, Xiyou ji, Jin Ping Mei).
- A Ming-kori novella (Feng Menglong, Jingu qiguan, Longtu gong'an stb.).
- A Qing-kori novella (Pu Songling) és a Qing-kori regény (Honglou meng, Rulin waishi stb.)
Olvasmányok:
- W. Idema – L. Haft: A Guide to Chinese Literature. Ann Arbor, 1997
- Tőkei F. – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Gondolat, 1960.
- Tőkei F.: A kínai elégia születése. Kossuth, 1986.
- Hamar Imre–Salát Gergely (szerk.): Kínai nyelv és irodalom. Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Budapest, Balassi Kiadó, 2003.
- Kuan Han-csing: Tou O ártatlan halála. Csao Pan-er, a mentőangyal. Drámák. Európa, 1958.
- Si Naj-an: Vízparti történet I-II. Európa, 1961, 1977.
- Szép asszonyok egy gazdag házban I-II
- Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története I-II. Európa, 1969, 1980.
- Cao Hszüe-csin – Kao O: A vörös szoba álma I-II. Európa, 1969.
- Írástudók. Európa, 1966.
KIN-252 Kínai kultúr- és eszmetörténet 2. (heti 2 óra, 2 kr.)
A tantárgy célja, hogy a kínai irodalom irányzatait, jelentősebb alkotóit és azok műveit, a múlt század végétől, a modern kínai irodalom megszületésétől korunkig végigkísérje. A hallgatók megismerkednek a modern kínai irodalom megszületéséhez vezető mozgalmakkal és azok történelmi, társadalmi, ideológiai hátterével, és nyomon követik azt a folyamatot, ahogy a klasszikus kínai irodalomból, amelynek művelése és élvezete egyre inkább egy szűk réteg kiváltságává vált, a nyugati hatások és nyugati mintájú reformok következtében Kínában szükségessé vált az írásbeliség, a tudományok, az irodalom átalakítása. A továbbiakban a modern irodalom legjelentősebb íróinak, költőinek, irodalmárjainak célkitűzéseivel és azok műveiken keresztül való megvalósulásával ismerkednek meg. Modern, adott esetben kortárs irodalomról lévén szó hangsúlyt kap, hogy a hallgatók megismerkedjenek a újabb és újabb szerzőkkel, művekkel, nem csupán a hagyományos kiadványok (könyv, folyóirat, nyomtatott formátum), hanem az újabban pl. interneten közzétett alkotásokkal is.
Olvasmányok:
- W. Idema – L. Haft: A Guide to Chinese
Literature. Ann Arbor, 1997
- Lee Ou-fan: „Literary trends I.: The quest for modernity, 1895-1927.” In : The Cambridge history of China. Vol. 12.
- Lee Ou-fan: „Literary trends II.: The road to revolution, 1927-1949.” In : The Cambridge history of China. Vol. 13.
- Tőkei F. – Miklós Pál: A kínai irodalom
rövid története. Gondolat, 1960.
- Cao Jü: Pekingi emberek. Budapest, Európa, 1961.
- Cao Jü: Zivatar. Budapest, Európa, 1959.
- Ceng Pu: Virág a bűn tengerében. Európa, 1962, 1988.
- Csao Su-li: Li Ju-caj dalocskái. Budapest, Európa, 1959.
- Hamar Imre–Salát Gergely: Modern kínai elbeszélők. Sinológiai Műhely 6. Budapest, Balassi, 2006.
- Lao Sö: A tigriskisasszony meg a férje. Budapest, Európa, 1957.
- Lao Sö: Teaház. Budapest, Európa, 1960.
- Liu O: Öreg Can kóborlásai. Budapest, Európa, 1985.
- Lu Hszin: A-Q hiteles története. Új Magyar Könyvkiadó, 1956.
- Mao Ce-tung: „Írók és mûvészek az új Kínában.”
- Mao Tun: A selyemhernyó. Budapest, Európa, 1958.
- Modern kínai költők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1961.
- Nők egy fedél alatt. Mai kínai kisregények.
- Pa Csin: A család. Budapest, Európa, 1957.
- Pa Csin: A nyugalom kertje. Budapest, Európa, 1962.
KIN-253 Kínai kultúr- és eszmetörténet 3. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a kínai filozófiatörténet legfontosabb képviselőivel, alapvető irányzataival és leglényegesebb szövegeivel. A kurzus tematikája tartalmazza a Shang-kor és a Qing-kor között megjelenő összes fontosabb irányzat és azok képviselőinek bemutatását: a Shang-kori vallásos elképzeléseket, a konfucianizmus főbb gondolkodóit (Konfuciusz, Mengzi, Xunzi, Dong Zhongshu, Zhou Dunyi, Cheng Hao, Cheng Yi, Zhu Xi, Wang Yangming), Mo Di és a motisták elképzeléseit, a filozófiai taoizmus irányzatait (Laozi, Zhuangzi), a legizmust (Shen Buhai, Shen Dao, Shang Yang, Han Feizi) és a természetfilozófiai elképzeléseket.
Olvasmányok:
- Hamar Imre (szerk.): Mítoszok és vallások Kínában. Sinológiai Műhely 1. Budapest, Balassi Kiadó, 2000.
- Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története. Budapest, Osiris, 2003
- Tőkei Ferenc: Kínai filozófia. Ókor. Szöveggyűjtemény. I-III. Budapest, Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány, 2005.
- Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest, Gondolat, 1977
KIN-254 Kínai kultúr- és eszmetörténet 4. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus célja a legfontosabb kínai vallások – a buddhizmus, taoizmus, népi vallások – történetének, tanításainak, fejlődésének, iskoláinak és főbb képviselőinek bemutatása. A hallgatók ismereteket kapnak a vallási taoizmus főbb irányzatairól, (Tianshi, Shangqing, Lingbao, Quanzhen), a buddhizmus kialakulásáról és Kínában való elterjedése előtti történetéről, a buddhizmus kínai fogadtatásáról és átalakulásáról, a főbb kínai buddhista iskolák (Huayan, Tiantai, Chan, Tantra stb.) tanairól és jelentősebb személyiségeiről, a kínai buddhista kánonról, a kínai buddhista filozófiáról és vallásról, a buddhizmusnak a művészetekre gyakorolt hatásáról, illetve a szomszédos országokban kínai közvetítéssel elterjedt buddhizmus történetéről (Korea, Japán). Emellett bemutatásra kerülnek a kínai népi vallásosság főbb jellegzetességei.
Olvasmányok:
- Hamar Imre (szerk.): Mítoszok és vallások Kínában. Sinológiai Műhely 1. Budapest, Balassi Kiadó, 2000.
- Hamar Imre: A kínai buddhizmus története. (Egyetemi jegyzet). Budapest, ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszék, 2004.
- Kapujanincs átjáró. Kínai Csan-buddhista példázatok. (2. kiadás). Helikon, 1994
- Robinet, Isabelle: A taoizmus kialakulása és fejlődése. Arany Hegy Alapítvány, 2006.
- Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest, Gondolat, 1977.
KIN-255 Kínai kultúr- és eszmetörténet 5. (heti 2 óra, 2 kr.)
A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a kínai tárgykultúra és képzőművészetek kialakulásával, hagyományaival és fejlődésével. A diákok betekintést nyernek a kínai festészet, szobrászat, építészet, kerámia- és iparművészet jellegzetességeibe, a mindennapi használati tárgyak kultúrájába, az egyes tárgyakhoz kötődő hagyományokba.
Olvasmányok:
- Dawson, Raymond: A kínai civilizáció világa. Budapest, Osiris, 2002
- Gernet, Jacques: Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén 1250-1276. Gondolat, 1980
- Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris, 2001
- Fajcsák Györgyi: A kínai buddhizmus művészete a 10-19. században. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum,
1995
- FitzGerald, Patrick: Az ősi Kína. Helikon, 1989
- Miklós Pál: A sárkány szeme - Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába. Corvina, 1973
- Miklós Pál: A tunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomok. Helikon, 1959
- Miklós Pál: A zen és a művészet. Magvető, 1978
- Miklós Pál: Tus és ecset. Liget, 1996
KIN-901 Szakdolgozat (4 kredit)
A hallgató a kínai szakirányos tanulmányait szakdolgozat elkészítésével zárja le, amelyet a zárószigorlaton kell bizottság előtt megvédenie. Régi vagy modern kínai téma egyaránt választható (pl. történelem, irodalom, nyelvészet, művészettörténet, politika, szociológia stb.) A téma kiválasztásához a tanszékvezető jóváhagyása szükséges.
További tudnivalók a szakdolgozattal kapcsolatban:
- Alapkövetelmény, hogy bármilyen témáról legyen szó, a dolgozatnak kínai (mai vagy klasszikus) nyelvű forrásokon
kell alapulnia, másodlagos nyugati nyelvű források – ilyennek számítanak a kínai szövegek nyugati fordításai
is! – csak kiegészítésképpen használhatók. Nem fogadható el egy kizárólag vagy jórészt nyugati nyelvű források
alapján írt dolgozat.
- A szakdolgozat nyelve a magyar, de a témavezető és a tanszékvezető engedélyével a dolgozat íródhat angol, kínai
és egyéb nyelveken.
- A szakdolgozathoz a hallgatónak témavezetőt kell felkérnie. A témavezető személyét a tanszékvezetőnek jóvá kell
hagynia, illetve a témavezetőnek el kell fogadnia a felkérést. Témavezető lehet az egyetem oktatója, kutatója,
illetve külső szakember.
- A kész, de még bekötetlen dolgozatot a témavezetőnek legalább 30 nappal a szakdolgozat leadása előtt el kell juttatni, hogy megtehesse észrevételeit. Ha a témavezető a dolgozatot nem kapja meg e határidőig, akkor a szakdolgozatot abban a
félévben nem lehet beadni. A témavezetőnek írásban igazolnia kell, hogy a dolgozatot időben átvette; ezt a nyilatkozatot a hallgató köteles a szakdolgozat leadása előtt bemutatni a tanszékvezetőnek.
- A szakdolgozat bírálóját a tanszékvezető választja ki és kéri fel.
- A hallgatónak a szakdolgozatot két példányban kell leadnia, ebből az egyiknek keményfedelesnek kell lennie, a másik
lehet puha. Az egyik példányt a hallgató az államvizsga után visszakapja.
Formai követelmények
- A törzsszöveget sorkizártan kell szedni, a betűméret 12 pont, a sortávolság: 1,5-szeres legyen. A margók mérete:
alul, felül, két oldalt: 2,5 cm. A bekezdések között nem kell térközt vagy sorközt hagyni, az új bekezdést behúzással kell jelölni. Ajánlott a Times New Roman betűtípus használata.
- A dolgozat a kínai nevek és kifejezések átírására a pinyint használja, eltekintve a magyarban már máshogy rögzült
nevektől és kifejezésektől (Pl. Peking, Kanton, tacepao).
- A pinyinben átírt kínai szavakhoz a toldalékokat közvetlenül, kötőjel nélkül kötjük. Ajánlatos a kínai
szavakat legalább első előfordulásukkor dőlt betűvel szedni.
- Ajánlott a szövegben szereplő kínai neveket és szavakat első előfordulásukkor magában a szövegben kínai írásjegyekkel
is megadni. Ez a 2000 utáni szövegszerkesztők többségénél nem jelent gondot. Ha mégis, a fontosabb kínai kifejezések
írásjegyeit a dolgozat végén függelékben kell megadni.
- A dolgozatban lábjegyzeteket kell alkalmazni, a végjegyzet használata kerülendő. A lábjegyzetek mérete: 10 pont
- A szakirodalmi hivatkozásoknál és az irodalomjegyzéknél a Magyarországon használatos hivatkozási és bibliográfiai
leírási rendszerek valamelyikét kell alkalmazni (ezekről lásd: Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?,
illetve Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve című könyveket). A hallgató dönti el, hogy
melyik rendszert választja, de a kiválasztott rendszert következetesen kell alkalmaznia, továbbá a hivatkozásoknak
összhangban kell állniuk az irodalomjegyzékkel.
- A dolgozatnak meg kell felelnie a magyar helyesírás és nyelvtan szabályainak. Helyesírási és nyelvhelyességi
hibákkal teli dolgozat nem fogadható el.
- A formai követelményeknek nem megfelelő szakdolgozat elfogadását a tanszékvezető megtagadja.
- A terjedelmi és formai követelményektől a témavezető és a tanszékvezető előzetes engedélyével el lehet térni (pl.
nyelvészeti témájú dolgozat esetén).
KIN-902 Zárószigorlat
A Zárószigorlat három részből áll:
1. Írásbeli vizsga:
a hallgató számot ad a hat félév alatt a kínai szakirányon megszerzett tudásáról a következő témakörökben (ehhez a hallgatók irodalomjegyzéket, írásjegylistát és tételsort kapnak):
- Mai kínai nyelv
- Modern kínai nyelvtan és nyelvészet
- Klasszikus kínai nyelv és filológia
- Kínai történelem és országismeret
- Kínai kultúr- és eszmetörténet
2. Szóbeli vizsga:
az írásbeli vizsga témaköreiből szigorlat a bizottság előtt.
3. A szakdolgozat megvédése a bizottság előtt.